Bán-halom
Lázár deák 1528-as térképén már ezen a néven szerepel a halom. A régebbi időkben több határperben is szerepelt ez a kiemelt jelentőségű, tell-jellegű (lakódomb), tekintélyes méretű halom. Egykori kulcsszerepét csak növelte, hogy itt haladt át a Só út a Kakat-éren.
Ma Bánhalma nyugati részén kb. 600 méterre a lakott területtől, közvetlenül a Só út mellett található. Tengerszint feletti magassága 98,8 méter. Tájképi értékét a befásítás és a nyugati oldalába mélyített MHSZ lőtér miatt elveszítette.
A Bán-halmot a térkép készítője feltűnően kiemelkedve, hármas halomként ábrázolja. A helyi lakosság máig emlékszik erre a halomra, melyből kettőnek csak a hűlt helyét találjuk. Az eltűnt két halom, mely közrefogta a most látható Bán-halmot, igazán nem is halom volt, hanem hosszan és szélesen kiemelkedő homokhát. A jobb oldali homokhát teljesen a Kakat medréig nyúlt le. A bal oldali homokhát pedig szélesen kb. 1 km-re Fegyvernek felé nyúlt le párhuzamosan a Só úttal. A jobb oldali részt, mint homokbányát az 1940-es évek vége felé az állami gazdaság nyitotta meg. A homokot az itt élők saját építkezéseikhez használták fel. Amikor kimerült a bánya, újat nyitottak a bal oldalon, ahol a cselédek kommenciós földje volt egykor. Az 1970-es évektől felgyorsult a kitermelés, amikor a gazdaság Mélyépítő Üzeme nem csak a gazdasági építkezésekhez, hanem a külső építkezésekhez is felhasználta az itteni homokot. A bányahomok kitermelése még intenzívebbé vált a Fegyvernek-Bánhalma közötti Só út megépítésekor, ahol az út alapozásához használták fel. A homokbányát kimerülése után rekultiválták.
Az itteniek elmondása alapján a halom tetején már a középkorban látófa állt, arról vigyázták a települést.
A Bán-halomról készült egy komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérés, mely az alábbi linken érhető el:
http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/200901/14_Barczi.pdf
Kő-halom
A Bánhalmán található másik kunhalom a Kő-halom, amely a bánhalmi halastó és a Nyugati Főcsatorna II. között található, tengerszint feletti magassága 97,7 méter. A tetején álló egykori kőépületről kaphatta nevét. Feltérképezésekor még ősgyep és árvalányhaj fordult elő, botanikailag kiemelt jelentőségű halom volt. Út-és csatornaépítés miatt rongált, feltáratlan. A megbontott részeken vastag kultúrréteg bukkan elő.
Az oldalon felhasznált tartalmak forrása: Kunhegyesi helytörténeti füzetek 10. – A Középtiszai Állami Gazdaság és Bánhalma történetéből (2012).